Óraterv részlet készítése, egy kis reflexióval

Eheti feladatként azt kaptam, hogy készítsem el egy óravázlat részletét, arra vonatkozóan, hogy milyen módon tudnék tananyagot beépíteni az órába, egy általam megismert digitális tananyagtár segítségével. Én a digitális tananyagtárként a videótárat, azon belül pedig az Európai Unió témáját választottam. A tananyagot ezen a linken láthatjátok, az óraterv részletét pedig itt fent.

Úgy gondolom, hogy a pedagógiai tervezés fontosságához nem fér kétség, hiszen ez az alapja annak, hogy egy eredményes tanórát lehessen tartani. A kezdetekben (mint ahogy most nekem) egészen lassan megy a tervezés, ám a továbbiakban a korábbi terveket újra fel lehet használni, kiegészíteni a saját tapasztalatokkal, így jobbá téve azt. Az újrahasznosítás továbbá magát a tervezés folyamatát is lerövidíti.

Számomra a tervezésben az a legnehezebb, hogy eldöntsem, melyik módszert alkalmazzam, és arra mennyi időt szánjak. Úgy gondolom, hogy az idő behatárolása a legnehezebb feladat, mivel az óra közben bármi közbe jöhet (sok kérdés a tanulóktól, esetleg technikai problémák). Az eszközök kiválasztása számomra a legkönnyebb, mert ma már annyiféle eszköz áll a pedagógusok rendelkezésére (mind digitális, mind hagyományos), hogy azokból már igazán nem nehéz kiválasztani egyet.

Az általam megtervezett óraterv részletben egy Európai Unióról szóló videó megnézése szerepel, úgy hogy előzetesen a tanulók csoportokba rendeződnek, illetve a csoporttagok megbeszélik, hogy ki milyen témára figyeljen majd tüzetesebben a videóban. A témákat én osztanám ki, esetleg papírfecnin. Így elérem azt, hogy ne csak egy ember figyeljen a csoportból a videó alatt, és folyamatos legyen a figyelem, ugyanis koncentrálni kell arra, hogy kinek mikor jön a témája. A videó megtekintése után pedig egy játékos versenyt szerveznék a csoportok közt, így növelve a motivációt.

De ahogy a mondás tartja: "Ember tervez, Isten végez." Tehát az olyan óraterv, mint amit én összeállítottam, lehetséges, hogy korántsem úgy fog lezajlani élőben, mint ahogyan én azt gondoltam. Egy mód van tehát: ki kell próbálni, tapasztalatokat levonni, és felhasználni őket a jövőben.

Digitális tananyagtárak: Az Európai Unió (földrajz)

A feladat szerint 3 digitális tananyagtárban (SDT, zanza, videotanár) kellett rákeresni ugyanarra a témára az egyik szaktárgyadban, és megállapítani, hogy milyen módon építhető be az órába, milyen előnyei/hátrányai lehetnek, illetve szükséges-e változtatni a tananyag megjelenésén, illetve tényanyagán. Én a földrajzot, azon belül pedig az Európai Uniót választottam témaként.

Az elemzést a sulineten található anyaggal kezdtem. Itt a temérdek találatot a témában többféle szűrővel sikerült lepontosítanom, így jutottam el az Európai Unióról szóló tananyaghoz a tudásbázisban. A forrás szöveges, nagyon tömör, jól összefoglalja mindazt, amit az Európai Unióról tudni kell. Éppen ezért egy összefoglaló órán, dolgozat előtt kitűnően fel lehetne használni, főleg azért, mert van még hozzá egy kis fogalomtár, illetve tesztes faladatsor is. Előnye, hogy nagyon jól vannak benne rendszerezve az ismeretek, amiket egyből le  is lehet ellenőrizni. Ugyanakkor a tömör szövegben lehetne kiemelőt használni, hogy még jobban észrevehetőek legyenek, illetve megmaradjanak a főbb támpontok.

Az elemzésemet a zanzán lévő, Európai Unióról szóló tananyaggal folytattam.Itt nagyon tetszett, hogy letisztázták, milyen előzetes tudás szükséges az anyag megértéséhez, és mi a cél a feldolgozással. Éppen ezért ezt az anyagot inkább egyéni feldolgozásra ajánlanám, és nem órai feldolgozásra. Habár a videó nagyon igényes és szemléletes, kitűnően fel lehet vele kelteni az érdeklődést. Hátránya viszont, hogy néha túl gyors, a grafikonokon például nem időzik el túl sokat. Erre megoldás lehet, ha bemutatáskor néha-néha megállítjuk, és visszakérdezünk a hallottakról, illetve magyarázunk, majd a végén a videóval kapcsolatos feladatot osztunk ki a tanulóknak.

Az elemzésemet a harmadik, utolsó forrással zártam: a videotanáron található Európai Uniós tananyaggal. Itt egy videóhoz kapcsoló tesztet lehet kitölteni. A videón nagyon szépen vannak vázlatpontba szedve a különböző adatok és történések, azonban elég száraznak tűnik a tananyag, mert kevés benne az ábra és a narrátor hangja monoton. Éppen ezért gondolom azt, hogy nem lenne túl szerencsés bevinni egy ilyen videót tanórára (a tanulók már második percben elvesztenék a fonalat a sok adat miatt, a harmadik percben pedig a padon fetrengve aludnának a monoton hang miatt). Azonban nagyon jó ötletnek tartom a kitöltött tesztek statisztikáját, amit a videó mellett lehet megtekinteni. Ezzel versenyt lehet rendezni a tanulók körében, és a legjobbakat jutalomban részesíteni.

Összességében tehát mindhárom forrást nagyon jól  és válztozatosan lehetne alkalmazni egy földrajzórán, kisebb nagyobb átalakításokkal.

A digitális kompetencia fejlesztése angolban

A NAT digitális kompetenciára vonatkozó részének áttekintése után egy hármas csoportot alakítottunk ki órán közös szakunk, az angol alapján. Eztán közösen megbeszéltük, hogyan lehetne fejleszteni a a tanulók digitális kompetenciáját ezen a tárgyon belül, és változatos eredményekre jutottunk.

Első ötletként felmerült, hogy alakítsunk ki egy internetes tanulócsoportot, mint amilyen például a wikispace, vagy az órán használt MEP. Tehát egy ilyen felületen, a regisztrációt követően a diákokra várna heti egy feladat, amit internet vagy számítógép segítségével kellene elvégezniük, a felületen megjelölt határidőre. Konkrét feladatként lehetne adni egy-egy angol nyelvű könyv ismertetőjének, vagy egy angol nyelvű film kritikájának megírását.

A következő lehetőség digitális kompetencia fejlesztésére az angol nyelvi szaktárgyon belül, hogy a tanulók quizlet feladatok hoznak létre csoportokban, és ezeket adják át egymásnak megoldásra.

Továbbá felmerült az óra anyagához kapcsolódó videók nézése házi feladatként, ahol pluszban ki kéne próbálnia a tanulónak, hogyan kapcsolja ki-be a feliratot az adott videón. A youtube-on elérhető Ted Talks videók tökéletesek lehetnek erre a feladatra.

Végül, de nem utolsó sorban szóba jött, hogy a tanulók felkereshetnének különböző angol nyelvű hírportálokat, digitális újságokat, stb. (pl. BBC News), és ezeken böngésznének különféle témákban.

Tehát az órai csoportmunka során arra jutottunk, hogy számos formája van annak, hogy az angol szaktárgyon belül fejlesszük a tanulók digitális kompetenciáját, többek között internetes tanulócsoporttal, online kitölthető kvízekkel, különböző hírportálokkal és videókkal.